Tudásbázis

Zöld energia – Alternatív energia – Megújuló energia
A zöld energia olyan energia, amely természeti folyamatok során állandóan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (nap-, szél-, levegő-, víz-, geotermikus energia, biomassza stb.), és felhasználásuk a környezetet jelentősen megkíméli.

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, amelyből energia nyerhető ki, és amely folyamatosan rendelkezésre áll vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül újratermelődik.
A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem vagy csak minimális mértékben rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat, mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.
Napenergia: A napenergia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható. Az elnyelt sugárzási energia elektromos vagy hőenergia formájában hasznosítható. Közvetett alkalmazásról beszélünk, ha a nyert energiát tároljuk, és csak később használjuk fel. A napenergiát a napkollektor hőenergiává alakítja fűtéshez, melegvíz ellátásához, a napelem pedig villamosenergiává. Az előbbi nem tárolható, míg utóbbi –bár korlátozottan -, de igen.
Szélenergia: A különböző sebességgel áramló levegő mozgási energiájánál fogva munkavégzésre fogható. A szél energiája felhasználható áramtermelésre és vízszivattyúzásra is.
Geotermikus energia: A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A geotermikus energiákat hőszivattyú segítségével lehet legjobban hasznosítani. Ezek képesek a pár fokos vízből, talajból olcsó melegvizet előállítani. A geotermikus hőszivattyú nagy előnye, hogy nem függ napsütéstől és évszakoktól, ám függ a villamos hálózattól, mivel villamos energiával működik.
Vízenergia: A vízenergia olyan megújuló energiaforrás, amelyet a víz eséséből vagy folyásából nyernek. Nagy történelmi múltra tekint vissza; kiszámíthatósága folytán már az ókortól kezdődően előszeretettel alkalmazták mezőgazdasági (öntözés, malmok) és ipari (textilgyártás) célokra. A vízenergia nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt.

Például mekkora a CO2 károsanyag kibocsátás csökkenés? Valamint károsítják-e a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések (pl. hőszivattyú, napelem) a környezetünket?

A fosszilis energiahordozók helyett, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések alkalmazása jelentősen csökkenti a károsanyag kibocsátásunkat (CO2, SO2, NOx, CyHy, Por…). A hőszivattyú működése nem igényel fosszilis tüzelőanyagokat, nem használ égési folyamatokat a hő előállításhoz, ugyanakkor működéséhez áram szükséges, amely áramtermelés, ha fosszilis erőforrásból nyerjük, okozhat légszennyezést. Minél jobb hatásfokkal (COP érték) dolgozik a hőszivattyú, annál kevesebb CO2-t bocsát ki. Egy 4,0-es COP értékkel fűtő hőszivattyúval akár 75% CO2 kibocsátás csökkenést is elérhetünk. Ha pedig a hőszivattyú működéséhez szükséges áramot napelem által biztosítjuk, akkor ez az érték akár a 85%-ot is elérheti.
Az általunk forgalmazott Mitsubishi Electric levegő-víz hőszivattyú COP értéke egyedülálló technológiájának köszönhetően az egyik legkiválóbb a piacon: 4,1-4,9 így nemcsak kiváló energiahatékonysággal működik, de a környezetvédelmi hatása is az egyik legkiválóbb.
A fennmaradó 15-20%-os érték a hőszivattyúk, napelem panelek és akkumulátorok gyártása, szállítása, valamint újrahasznosítása során keletkezett szennyezést jelenti. Ezt az értéket tovább csökkentendő folyamatos kutatás és egyeztetés zajlik e termékek újrahasznosításának mind kevésbé környezetszennyező megvalósítása érdekében.
Az sem utolsó szempont, hogy a hőszivattyúk és napelemek átlag élettartama igen nagy: 25-35 év.

Mint köztudott a fosszilis energiahordozók piaca és ára bizonytalan, nem mellesleg ezen energiahordozók használata jelentős környezetszennyező hatással is bír. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások kiváló alternatívát jelentenek építkezőknek és felújítóknak egyaránt energiaszükségletük biztosítására nemcsak környezetvédelmi, energiatakarékossági, de gazdaságossági szempontból is.
Hőszivattyú és napelem kombinációjával a teljes energiaszükségletünket (áram, fűtés, hűtés, melegvíz) biztosíthatjuk, környezet- és pénztárcakímélő módon, függetlenítve magunkat a kiszámíthatatlan közszolgáltatók piacától.
Új építésű házak esetében a legjobb hosszútávú befektetés a hőszivattyú és napelem kombinációja: a bekerülési költség valamivel magasabb, mint a hagyományos (pl: gázüzemű) energiarendszer esetében, ugyanakkor hosszútávon anyagilag is kedvezőbb, mert a hőszivattyú és napelem hosszú élettartamával (25-30 év) és a rezsiköltség nullázásával akár több millió forintot is megtakaríthatunk.
Felújítóknak is kiváló alternatíva a bizonytalan piacú és árú fosszilis energiahordozókkal szemben, hisz az ingyenes energiaforrások – levegő, nap – folyamatosan rendelkezésünkre állnak, vagy tárolhatók. A Mitsubishi Electric hőszivattyúkat használhatjuk önállóan, ha szeretnénk megválni gázüzemű rendszerünktől, de akár hibrid üzemmódban is, a már meglévő fűtési rendszerünkkel (pl: gázkazán) együtt, ha a költségtakarékossági szempont előnyt élvez. Ez utóbbi esetben elegendő egy kisebb teljesítményű, olcsóbb készüléket vásárolnunk. A hibrid üzemmódban kétféle költségtakarékossági szempont is érvényesül: egyrészt a rendszer a külső hőmérséklet és a fűtési igény alapján automatikusan kiválasztja a legköltséghatékonyabb üzemmódot úgy, hogy a rendszerbe előre betáplált energiaárakat veszi figyelembe. Másrészt a hőszivattyú csak a leghidegebb időszakokban áll le, és lép a helyébe a gázkazán.
A megújuló megoldásokkal nemcsak pénztárcánkat, de környezetünket is jelentősen kíméljük, hisz hőszivattyú és napelem alkalmazásával csak a CO2 károsanyag kibocsátásunkat akár 85%-kal is csökkenthetjük.
Környezeti hatásainak további előnyeiről bővebbet a Megújuló energiaforrások alkalmazásával milyen kedvező környezeti hatások érhetők el? Például mekkora a CO2 károsanyag kibocsátás csökkenés? rész alatt olvashat.

Akár építkezik, akár felújít a leggazdaságosabb megoldás hosszú távon a levegő-víz hőszivattyú és napelem kombinációja, mert ezzel tudjuk a legnagyobb megtakarítást elérni. Építkezők esetében ez több milliós hozamot is jelenthet, hisz bár beruházási költségük magasabb, mint a hagyományos gáz üzemű megoldásoké, a havi ’0’ forintos rezsiköltség miatt, már 2-3 év alatt be tudjuk hozni e többletet, és az azt követő években megtakarított havi többszázezer forintos rezsiköltség jelenti számunkra a ’nyereséget’, függetlenséget.
Felújítóknak is a hőszivattyú-napelem kombináció éri meg anyagilag hosszútávon a legjobban, igaz, a megtérülési idő több (átlag 10 év). Mivel a hőszivattyú és napelemek átlag élettartama 25-30 év, a 10. év után megtakarított rezsiköltség a nyereségünk. A legköltséghatékonyabb megoldás: ha a meglévő gázkazánunkat egy kisebb teljesítményű, így kedvezőbb árú hőszivattyúval hibrid üzemmódban alkalmazzuk, ugyanis a Mitsubishi Electric Zubadan hőszivattyú ilyen esetben képes az előre betáplált értékek alapján meghatározni, hogy melyik fűtési mód (hőszivattyú vagy gáz) gazdaságosabb, és azt választja, azt üzemelteti.

Az egyes megújuló megoldásokat persze önállóan is megéri alkalmazni, és esetleg később bővíteni a teljes nullázáshoz. Hőszivattyú esetében a megtérülés átlag 5-7 év, napelem esetében átlag 8-10 év.

Igen. A Mitusbishi Electric levegő-víz hőszivattyúk többféle teljesítményben és kiszerelésben különböző árkategóriákban kaphatók, fogyasztási igénytől és szokásoktól függően, így mindenki megtalálja az igényeinek és pénztárcájának megfelelő megoldást.
A Mitsubishi Electric hőszivattyúkat használhatjuk önállóan, de akár hibrid üzemmódban is, a már meglévő fűtési rendszerünkkel (pl: gázkazán) együtt, ha a költségtakarékossági szempont előnyt élvez. Ez utóbbi esetben elegendő egy kisebb teljesítményű, olcsóbb készüléket vásárolnunk. A hibrid üzemmódban kétféle költségtakarékossági szempont is érvényesül: egyrészt a rendszer a külső hőmérséklet és a fűtési igény alapján automatikusan kiválasztja a legköltséghatékonyabb üzemmódot úgy, hogy a rendszerbe előre betáplált energiaárakat veszi figyelembe. Másrészt a hőszivattyú csak a leghidegebb időszakokban áll le, és lép a helyébe a gázkazán. Így biztosítva számunkra a legoptimálisabb és költséghatékony fűtést.
Meglévő fűtési rendszerek esetén fontos tényező a hőleadók fajtája, ugyanis a hőszivattyúk alacsony előremenő hőmérséklet esetén képesek hatékonyan, költségtakarékosan működni. Éppen ezért a hőszivattyúkhoz felületfűtés (fal-, mennyezet- és padlófűtés) vagy fancoil ajánlott. A régi, magasabb előremenő hőmérsékletre tervezett radiátoros rendszerekhez nem ajánljuk, alacsony hőmérsékletű radiátoros rendszerhez viszont már igen, viszont ez utóbbi esetben számolnunk kell azzal, hogy a készülékeknek nagyobb a felületük, így több helyet foglalnak el.
A felületfűtés előnyeiről az Építkezőknek, felújítóknak részben olvashat.
A hőszivattyú energia- és pénztakarékos, hatékony működéséhez fontos a megfelelő szigetelés is.
Napelemes rendszerünket is összeköthetjük a meglévő rendszerünkkel, együtt tud működni a külső szolgáltató által működtetett hálózattal. Ha a napelem kevesebbet termel, mint amire szükségünk van, a külső hálózatból pótolhatjuk a hiányt. Ha többet termel, mint amit elhasználunk, a maradékot a külső hálózatba táplálhatjuk. Ezért van szükség ilyen esetekben az oda-vissza mérő villanyórára.

A hagyományos fosszilis energiahordozókkal szemben felmerülő környezetbarát fűtési megoldások, mint alternatív fűtési lehetőségek egyre nagyobb teret nyernek manapság. Ennek okai a környezetvédelmi szempontok mellett az egyre bizonytalanabb piac, beszerzési lehetőségek és árak. Az alternatív fűtési rendszerek a folyamatosan rendelkezésre álló, ingyenes, megújuló energiaforrásokkal biztosítják számunkra a korszerű fűtési megoldásokat.

Akár a környezetünk, akár a pénztárcánk a fő szempont, sokféle alternatíva közül választhatunk.
Építkezés esetében az épületgépészeti tervek kialakításakor érdemes először a passzív megoldásokat alkalmazni, azaz az épület megfelelő hőmegtartásáról és szellőzéséről gondoskodni: jó szigetelés, jó tájolás, megfelelő szellőzőrendszer kialakítása.
Az általunk ajánlott leghatékonyabb alternatív fűtési megoldás a levegő-víz hőszivattyú, ezen belül is a Mitsubishi Electric hőszivattyú. A levegő-víz hőszivattyúk kis helyet foglalnak el, könnyen telepíthetők, bekerülési és kivitelezési költségük az egyik legkedvezőbb, és a Mitsubishi Electric hőszivattyú a világszabadalmaztatott technológiájának köszönhetően az egyik leghatékonyabb teljesítményt biztosítja: a legzordabb időjárási viszonyok között, akár -28C˚-ig is garantált a megbízható teljesítmény.

Igen! Az általunk forgalmazott Mitsubishi Electric hőszivattyúkkal, napelemes rendszerrel és szakértelmünkkel! A hőszivattyúval biztosíthatjuk a háztartásunk teljes fűtési, hűtési, melegvíz ellátását, a hőszivattyú működéshez, valamint háztartásunk energiaellátásához szükséges áramot pedig a napelemes rendszerrel. Így bár a beruházási költség viszonylag magas (3,5 – 15 millió Ft), a berendezések hosszú élettartamát (25-35 év), az éves ’0’ Ft rezsiköltséget és a minimális karbantartási költséget tekintve több millió forint megtakarítást érhetünk el általa. Nem beszélve az akár 85% CO2 károsanyag kibocsátás csökkenésről, a fosszilis energiahordozók és azok szolgáltatóinak bizonytalan piacától és árától történő függetlenedéséről.

Mekkora megtakarítást érhetek el velük?

Beruházási értékkülönbség/éves megtakarítás

Beruházásunk megtérülése függ a fogyasztási szokásainktól, hogy új építésű beruházásról vagy felújításról van-e szó, és attól, hogy mekkora rendszerre van szükségünk. A hőszivattyúk beruházásának átlagos megtérülési ideje 5-7 év. Napelem megtérülése átlag 8-10 év. Új építésű házak esetében azonban a hagyományos energia- (gáz-, áramszolgáltató) és klímarendszer kiépítésének díjával és a havi rezsiköltséggel összehasonlítva, a hőszivattyú és napelemes rendszer már a 2-3. évben megtérül.

Az alternatív fűtési megoldásokat azonban nem feltétlenül azért kell számításba vennünk, mert idővel megtérül a beruházás. Fűteni ugyanis mindenképpen kell, és a hagyományos fűtési rendszerek soha nem fogják visszahozni a beléjük fektetett pénzt. Nyilvánvalóan az is érték, hogy a családi kasszát nem terheljük feleslegesen, de még nagyobb kincs, ha tehetünk valamit környezetünk – és az utánunk jövő generációk – egészségéért.

A jó szigetelés alapvető feltétele az épület hőmegtartó képességének, az energia- és pénztakarékosságnak egyaránt, akár hagyományos, akár korszerű fűtéssel fűtjük otthonainkat, hisz mégsem a kertet akarjuk fűteni, nem igaz?

A fűtéskorszerűsítésnek ezért alapvető része, feltétele a szigetelés rendbetétele, hisz e nélkül a korszerű, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések hatékonysága is jelentősen lecsökken.
A fűtéskorszerűsítésnek nagyok sok fajtája ismert a jelenlegi rendszerünktől és attól függően, hogy milyen szempontok vezérelnek – környezetvédelmi, költségtakarékossági -, és hogy mennyi összeg áll épp rendelkezésünkre. Bármi az oka is döntésünknek, az egyik legfontosabb mindenekelőtt a pontos, szakszerű felmérés és tervezés, a műszaki szabályok figyelembe vétele, betartása, ezért nemcsak a kivitelezést, de a tervezést is bízza szakemberre.

Fűtéskorszerűsítés olcsóbb megoldásai között említhetjük a fűtés megfelelő beszabályzását, régi, elavult, „energiazabáló” elemek (szivattyú, gázkazán) lecserélését.

Modernebb, drágább megoldások közé tartozik a megújuló energiákat hasznosító berendezésekre történő váltás vagy kiegészítés: napkollektor vagy hőszivattyú. A napkollektor – mivel nem tárolható és a napenergia sem állandóan rendelkezésünkre – használati melegvíz és az úszómedence fűtésére kiváló, ha azonban mind e mellett a téli hónapok fűtését és a nyári hűtést is szeretnénk biztosítani, akkor a levegő-víz hőszivattyút, ezen belül is a legjobb ár/érték aránnyal bíró Mitsubishi Electric levegő-víz hőszivattyúit ajánljuk. Egyrészt kis beltéri és kültéri egységeinek kis helyigénye miatt gyorsan és ezáltal olcsóbban telepíthető, másrészt világszabadalmaztatott, egyedülálló technológiájának köszönhetően teljesítménye, hatékonysága a geotermikus hőszivattyúk hatékonyságával vetekszik (COP: 4,1- 4,9).

Igen. Hisz hosszútávon mindkét esetben pénzt takaríthatunk meg általa, és a környezetünket, egészségünket is védjük vele.

Építkezőknek és felújítóknak is a napelem-hőszivattyú kombinációt ajánljuk leginkább, mert bár a beruházási költség több millió forintba kerül, ez a leggyorsabban megtérülő, és hosszútávon a legköltséghatékonyabb megoldás.

Építkezők a hagyományos energiarendszer kiépítéshez viszonyítva 7-10 millió forintot is megtakaríthatnak a hőszivattyú és napelem átlagos élettartama alatt (25-30 év), és beruházásunk már a 2-3. évben teljes egészében megtérülhet a havi ’0’ Ft-os áram, fűtés, hűtés és melegvíz költségnek köszönhetően.

Felújítók esetében a megtérülés átlag 8-10 év, viszont a 9-11. évtől már többszázezer forintos megtakarítást érhetnek el általa, ami egy 3300 m3 gáz- és 4500 kWh áramfogyasztás esetében 550.000 Ft/év.

Tekintse meg mintaajánlatainkat>>

Új rendszert építeni mindig egyszerűbb – persze megfelelő szakember, és az igények tudásának birtokában, mint egy meglévőt korszerűsíteni.
Persze ez sok mindentől függ. Mennyire korszerűtlen az adott épület pl. szigetelés, csövek, meglévő berendezések állapota… szempontjából, mit szeretnénk kialakítani az adott, meglévő fűtésrendszerünkből.
Akár építkezik, akár korszerűsít, mindenképpen kérje szakember tanácsát, felmérését.

Keressen minket bizalommal>>

A felületfűtéses rendszer az épület felületeibe (padlóba, falba, mennyezetbe) vezetett csövekben keringő hideg vagy melegvizen keresztüli helyiség temperálás.
A felületfűtés, -hűtés több előnnyel is rendelkezik a hagyományos radiátoros megoldással szemben.

• Az egységes hőleadásnak köszönhetően már alacsonyabb hőfokon (2-3C˚) is ugyanazt a hőérzetet kapjuk, mint a 2-3 C˚-kal magasabb hőmérsékletű radiátoros megoldásnál
  ezáltal pénztárcánkat is kíméljük, mert kisebb teljesítménnyel érjük el ugyanazt az eredményt, akár 12% fűtési költség is megtakarítható;
• nincs páralecsapódás;
• az alacsony előremenő vízhőmérsékletnek köszönhetően kiválóan kombinálhatók hőszivattyúval, ami még gazdaságosabbá, energiatakarékosabbá teszi fűtési rendszerünket, fogyasztásunkat, függetlenedhetünk a bizonytalan energiaáraktól, szolgáltatóktól;
• nincs légkeringetés, így nem keveredik fel a por;
• mivel szemmel nem láthatók, több szabad terünk marad az adott helyiségekben;
• nyáron hűtésre is használhatjuk, bár a padlótemperáláson keresztül egészségi okokból nem javasolt,
• hűtésre inkább a fali és mennyezeti temperálást válasszuk.

Ezen típusú hőleadók (padló- vagy falfűtés, mennyezetfűtés vagy mennyezethűtés) alkalmazásával biztosítható az, hogy a lehető leggazdaságosabban üzemeljen a levegő-víz hőszivattyú, hiszen ilyenkor a leghidegebb téli napon is elegendő a 35–38 C˚-os előremenő vízhőmérséklet. Ha a külső hőmérséklet például 10 C˚, akkor már 28 C˚-os előremenő fűtővízzel egy jól méretezett és kivitelezett felületfűtés biztosítja a helyiségekben a kért 21–23 C˚-os hőmérsékletet.

Igen, megfelelő szakértelemmel, de ez igen költséges, ezért érdemes az épület tervezésének időszakában kiválasztani a megfelelő fűtési rendszert.

A hőszivattyú költséghatékony és energiatakarékos működéséhez az alacsony előremenő hőmérséklettel működő hőleadókat ajánljuk, mint pl: a felületfűtés (fal-, mennyezet- és padlófűtés), fancoil, radiátorból csak az alacsony előremenő hőmérsékletű.

Ezen típusú hőleadók (padló- vagy falfűtés, mennyezetfűtés, vagy mennyezethűtés) alkalmazásával biztosítható az, hogy a lehető leggazdaságosabban üzemeljen a levegő-víz hőszivattyú, hiszen ilyenkor a leghidegebb téli napon is elég a 35–38 C˚-os előremenő vízhőmérséklet. Ha a külső hőmérséklet például 10 C˚, akkor már 28 C˚-os előremenő fűtővízzel egy jól méretezett és kivitelezett felületfűtés biztosítja a helyiségekben a kért 21–23 C˚-os hőmérsékletet.

Ha nyáron hűtésre is szeretnék használni a hőszivattyút, akkor a radiátort egyáltalán nem ajánljuk, mert hűtésre nem alkalmas, felületfűtést és fancoil-t igen. Mindkét utóbbi alkalmas fűtésre, hűtésre egyaránt. A felületfűtési típusok közül hűtésre a padlófűtést egészségügyi okokból nem ajánljuk, hűtésre a mennyezeti és fali fűtést javasoljuk. A legegyenletesebb hőmérséklet elosztást a mennyezetfűtéssel tudjuk biztosítani.

A levegő-víz hőszivattyúk magasabb előremenő hőmérséklet esetén is kiválóan fűtenek, de nem költséghatékony, mert minél magasabb az előremenő hőmérséklet, annál nagyobb teljesítményre van szüksége a készüléknek, azaz annál többet is fogyaszt.

A hőszivattyú a környezet hőenergiáját hasznosítja:
a hűvösebb környezetből hőt von ki, és a melegebb helyre szállítja. Ezen elv alapján működnek a kalorikus gépek (hűtőszekrény).
A hőszivattyúk képesek fordított üzemmódban is üzemelni, ilyenkor hűtésre használjuk őket.
A hőszivattyú a keringetett hűtőközegben fellépő termodinamikai változásokat hasznosítja: a kompresszor által összesűrített levegő a kondenzátornál lehűl és lecsapódik, és közben átadja hőjét a fűtendő helyiségnek. A cseppfolyóssá vált közeg a fojtószelepen keresztül eljut az elpárologtatóba. Ezután a hűtőközeg hőt vesz fel a külső környezetből, és a kompresszorhoz visszajutva újra kezdődik a folyamat.

Hőforrások szerint alapvetően háromféle hőszivattyút különböztethető meg:

• a levegős hőszivattyúk, vagy más néven levegő-víz hőszivattyúk, a hőszivattyút körülvevő levegőből képesek a hőt kinyerni
• a geotermikus hőszivattyúk a földkéreg hőjét képesek hasznosítani nyílt rendszerben a talajvíz közvetlen kitermelésével, illetve lefúrt, zárt rendszerben talajszondák teszik lehetővé a hő kinyerését
• a hidrotermikus hőszivattyúk általában a felszíni vizek hőjét képesek hasznosítani

Geotermikus hőszivattyúk: a legismertebb hőszivattyú típus. A geotermikus hőszivattyú – nevéből adódóan – a föld hőjét hasznosítja, abból vonja el a hőt. Két típusa van: a talajkollektoros és a talajszondás hőszivattyú.

• A talajkollektoros hőszivattyú esetén körülbelül 1,5 méteres mélységben vízszintesen fektetik le a csöveket. Ezt a földréteget a nap közvetlenül melegíti.
• A talajszondás hőszivattyú esetében függőlegesen fúrnak le 60-100-150 méteres mélységbe. Jelentősen függ az adott hely geológiai adottságaitól. A lefúrt talajszondák számát a hőigény nagysága határozza meg.

Fontos, hogy a talaj hőháztartása egyensúlyának érdekében az elvont hőt visszatápláljuk a földbe, ezért hűtésre és fűtésre is egyaránt használjuk.
Telepítése, kialakítása a fúrási- és földmunkák miatt igen drága, üzemeltetési költsége közepes.

Levegő-víz hőszivattyúk: a legelterjedtebb hőszivattyús típus az egyszerű telepítése, kis helyigénye miatt. Akültéri levegőből vonják el a hőt, és a víz, mint közvetítő közeg segítségéveljuttatja el azt a beltérbe. A hagyományos levegő-víz hőszivattyúk esetén minél alacsonyabb a külső hőmérséklet annál nagyobb energiára van szükség a hőelvonáshoz, ezért ezeknél a készülékeknél gyakran alkalmaznak kiegészítő fűtést. A Mitsubishi Electric Zubadan hőszivattyúk ezzel szemben egyedülálló, világszabadalmaztatott technológiájuknak köszönhetően -15C˚-ig képesek állandó teljesítményt nyújtani a nélkül, hogy fokozattabb energiafelhasználást igényélnenének. Így biztosítják egyedülálló, gazdaságos működésüket.
Beruházási és üzemeltetési költséget együtt tekintve ez alegolcsóbb megoldás a családi házak számára. Hűtésre, fűtés, használatimelegvíz készítésre egyaránt kiváló. Önállóan és hibrid – meglévő fűtésirendszerrel együtt – üzemmódban is használható.

Megkülönböztetjük osztott (split) vagy monoblokkos (kompakt)rendszert aszerint, hogy a hőcserélő abeltérben vagy a kültéri egységben kerül elhelyezésre.

Víz-víz hőszivattyúk: a talajvízből vonnak el hőt. Akútfúrás miatt e rendszer beüzemelési költsége is igen drága. Két kutat kellfúrni: az egyikkel kinyerjük a vizet, a másikkal pedig visszajuttatjuk atalajba azt. Hűtésre és fűtésre is egyaránt használható.

Levegő-levegő hőszivattyú: az a szerkezet, amely a kültérilevegőből vonja el a hőt, és azt eljuttatja egy más helyen lévő levegőnek ésott leadja. Tipikus levegő-levegő hőszivattyúk a fűteni és hűteni képesklímaberendezések.

• Költségtakarékosság: az energiafelhasználás költségeinek jelentős megtakarítása. Ez a megtakarítás folyamatosan növekszik a várható gázár növekedés mértékétől függően.
• Egész évben képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi napsugárzás erősségétől, mivel a környezetben eltárolt talajhő-energiát hasznosítja.
• Segítségével alacsony hőmérsékletszintű hőforrásokból is kinyerhető hő, illetve hulladékhőt hasznosíthatunk.
• Amennyiben a fűtést teljes egészében a hőszivattyú végzi (monovalens rendszer), nincs szükség kéményre, a helyszínen nincs károsanyag kibocsátás, környezet szennyezés!
• Új építményeknél gázbevezetési költség megtakarítás.
• Fűtés, hűtés, melegvíz készítés egy készülékkel megoldható.
• Hőszivattyúval épületek komplett légkondicionálása, hűtése is megoldható falfűtés, vagy fain-coll alkalmazásával.

Coefficience of performance, azaz„jóságfok” vagy más néven hatékonysági mutató: azt mutatja, hogy a készülék 1kW felvett elektromos áram segítségével, mekkora energiatermelésre, hőteljesítmény leadására képes. Levegő-víz hőszivattyúk átlag 3,5-4-es COP értékkel működnek. A Mitsubishi Electric levegő-víz hőszivattyúk COP értéke ennélmagasabb: átlag 4,1 -4,9. Azaz 1 kW felvett villamos energia segítségével3,1-3,9 kW energiát képes megtermelni.

Fontos, hogy ez egy adottpillanatban leadott érték mutatója, ezért az európai uniós szabályozás rögzíti,milyen értékek mellett kell a gyártóknak a COP értékeket közzétenni.